KezdŇĎlap
 
 

GYENG√ČNL√ĀT√ďKNAK:



 V√°rosunkr√≥l
 H√≠rek, aktualit√°sok
 Programok,
   rendezv√©nyek
 √Ėnkorm√°nyzat
 Es√©lyegyenl√Ķs√©g
 Eg√©szs√©g√ľgy,
   szoci√°lis ell√°t√°s
 Oktat√°s, nevel√©s
 Kult√ļra
 V√°rosi K√∂nyvt√°r
 Nagyat√°di Kultur√°lis √©s Sport K√∂zpont
 V√°rosi M√ļzeum
 H√≠res nagyat√°diak
 M√Ľv√©szeti egy√ľttesek
 Turizmus
 Egyh√°zi √©let
 Sport
 Rinyamenti Kist√©rs√©g T√∂bbc√©l√ļ √Ėnkorm√°nyzati T√°rsul√°s
 Nagyat√°di Region√°lis Szennyv√≠zt√°rsul√°s
 Csatornaprogram
 Gal√©ria
 Honlapt√©rk√©p
 Vend√©gk√∂nyv
 


√ĀGOSTON VENCEL (1895-1946)

Bodvicai sz√ľlet√©sŇĪ akvarellfestŇĎ, rajztan√°r. Iskol√°it Nagyat√°don v√©gezte, rajztan√°ri oklevelet a K√©pzŇĎmŇĪv√©szeti FŇĎiskol√°n szerzett. Tan√≠tott Cinkot√°n, Egerben √©s Kiskunf√©legyh√°z√°n, majd a bajai tan√≠t√≥k√©pzŇĎ tan√°ra lett. A v√°ltoz√≥ hangulat√ļ jellegzetes magyar d√©li Dunavid√©k t√°jait √∂r√∂k√≠tette meg. 1931-ben √©s 1935-ben Budapesten, 1933-ban, 1942-ben √©s 1944-ben Baj√°n volt √∂n√°ll√≥ ki√°ll√≠t√°sa. A II. vil√°gh√°bor√ļ idej√©n s√ļlyosan megbetegedett, 1946-ban hunyt el. MŇĪv√©szi hagyat√©ka 1950-ben a bajai V√°rosi M√ļzeumba ker√ľlt. A nagyat√°di V√°rosi M√ļzeumban tal√°lhat√≥ a mŇĪv√©sz t√∂bb festm√©nye, amelyet rokona, F√ľl√∂p Melinda aj√°nd√©kozott a v√°rosnak.



BABAY J√ďZSEF (1898-1956)

Sikeres √≠r√≥, √ļjs√°g√≠r√≥. Nagyat√°don sz√ľletett, az elemi √©s polg√°ri iskol√°t elv√©gezve, Csurg√≥ra ker√ľlt a tan√≠t√≥k√©pzŇĎbe. A p√©csi jogakad√©mi√°n tanulm√°nyait abbahagyta √©s √ļjs√°g√≠r√≥k√©nt kezdett el dolgozni Budapesten, a Magyars√°g belsŇĎ, az √öj IdŇĎk fŇĎmunkat√°rsa volt. 1926-ban zongoristak√©nt is tev√©kenykedett. T√∂bb lap (Vil√°g, Magyar H√≠rlap, √öjs√°g, Nemzeti √öjs√°g, N√©pszava) munkat√°rsak√©nt jelentek meg cikkei, elbesz√©l√©sei, novell√°i, versei. Kilenc reg√©nyt √≠rt, melyek romantik√°val √°tszŇĎttek, nagyat√°di ihlet√©sŇĪek. Reg√©nyeit Gyergyai Albert elemezte. 1935-ben lett a PetŇĎfi T√°rsas√°g tagja. Munk√°ss√°g√°nak van egy olyan ter√ľlete, amely szinte feled√©sbe mer√ľlt: n√©prajzi √©rdeklŇĎd√©se, a n√©p√©let ir√°nti fog√©konys√°ga. Hat sz√≠npadi mŇĪve ismert. 14 filmforgat√≥k√∂nyvet √≠rt, a legismertebbek a R√≥zsafabot (1935) √©s a G√°bor di√°k (1954). Az √≠r√≥t 1951-ben kitelep√≠tett√©k. Feles√©ge R√°kosy Eug√©nia Magdolna, l√°nya Dr. Vit√°n√© Babay Bernadette, akinek k√©t le√°nya van. Az √≠r√≥ eml√©ke elŇĎtt tisztelegve 1988. m√°jus 28-t√≥l iskola viseli a nev√©t Nagyat√°don.



CZINDERY IGN√ĀCZ FERENC (?-1768)

F√∂ldes√ļr, Czindery Gy√∂rgy √©s Malak√≥czi √Čva fia. 1722-ben a nagyat√°di uradalmat C. Ign√°cz Ferenc, Varasd megye alisp√°nja, Z√°gr√°b √©s K√∂r√∂s megye hiteles jegyzŇĎje, kir√°lyi tan√°csos kapta meg III. K√°rolyt√≥l. 1731-ben letelep√≠tette a Szent Ferenc rendet, hogy a horv√°t √©s magyar anyanyelvŇĪ lakoss√°g r√©sz√©re az igehirdet√©s neh√©z munk√°j√°t v√°llalhass√°k. 1733-ban h√°romszob√°s, konyh√°s, √©l√©st√°rral ell√°tott lak√°st √©p√≠ttetett sz√°mukra t√©gl√°b√≥l. 1740. j√ļlius 22-√©n kiadott adom√°nyoz√≥ level√©ben ter√ľleteket adom√°nyozott a templom, a temetŇĎ, a rendh√°z, a kert, a gy√ľm√∂lcs√∂s, a gazdas√°gi √©p√ľletek, a legelŇĎk, a kasz√°l√≥k, a sz√°nt√≥f√∂ldek √©s a halastavak sz√°m√°ra. 1744-ben Kis-At√°don meg√©p√≠tette a Szent R√≥kus k√°poln√°t a temetŇĎvel egy√ľtt, ami 1802-ben betelt. 1751-ben tett√©k le a ferences rendh√°z alapk√∂v√©t, 1755-ben a barokk templom √©p√≠t√©se is elŇĎrehaladt, szent√©ly√©t 1797-ben meg√°ldotta az esperespl√©b√°nos. A templom√©p√≠t√©st Czindery Ign√°cz fia, R√≥kus G√°bor Ferenc fejezte be. A rend z√°rd√°j√°ban volt a Czindery csal√°d √°ltal alap√≠tott ispot√°ly (k√≥rh√°z).



DR. HORV√ĀTH S√ĀNDOR (1884-1956)

Filoz√≥fus, egyetemi tan√°r, teol√≥gus, Nagyat√°d sz√ľl√∂tte. A tehets√©ges kisiskol√°st tan√≠t√≥i felkarolt√°k, m√°r l√°ng√©sznek tartott√°k. 1903-ban bel√©pett a domonkos rendbe. Tanulm√°nyait Sv√°jcban, a freiburgi egyetem teol√≥giai kar√°n fejezte be. 1909-ben szentelt√©k papp√°, 1913-ban avatt√°k b√∂lcs√©szdoktorr√°. 1918-ig a grazi domonkos rendi fŇĎiskol√°n tan√≠tott. 1918-t√≥l 1922-ig az akkori osztr√°k-magyar rendtartom√°ny fŇĎn√∂ke volt. Tan√°rk√©nt mŇĪk√∂d√∂tt a r√≥mai Collegium Angelicumban √©s a sv√°jci Freiburgban. 1938-ban a budapesti domonkos rendi b√∂lcs√©szeti √©s teol√≥giai fŇĎiskola tan√°ra √©s igazgat√≥ja lett. 1942-tŇĎl 1948-ig a P√°zm√°ny P√©ter Tudom√°nyegyetem tan√°ra volt.
MŇĪvei: A Szentl√©lek h√°rf√°ja (1927), Katolikus k√∂z√©let (1928), A vall√°sos er√©nyrŇĎl (1929, R√≥ma), Az emberi akaratr√≥l (1930), Aquin√≥i Szent Tam√°s (1924).
A 20-as √©vek Eur√≥pa-h√≠rŇĪ alakja. Sz√©kesfeh√©rv√°ron a ciszterita templom kript√°j√°ba temett√©k.



DR. KISZELY L√ĀSZL√ď

J√°r√°sb√≠r√≥, a Pestvid√©ki Kir√°lyi T√∂rv√©nysz√©k aljegyzŇĎje, a VI. ker. j√°r√°sb√≠r√≥s√°g alb√≠r√°ja. 1890-ben a parkalap√≠t√≥k k√∂z√∂tt volt. 1898-ban a GyŇĎri Kir√°lyi √ćt√©lŇĎsz√©k alb√≠r√°ja lett. 1899-tŇĎl 1921-ig volt a Nagyat√°di J√°r√°sb√≠r√≥s√°g vezetŇĎje. Seg√≠ts√©g√©vel ezalatt, 1913-ban √©p√ľlt a mai V√°rosi B√≠r√≥s√°g √©p√ľlete. 1921 ut√°n a p√©csi √≠t√©lŇĎh√°zhoz ker√ľlt. Elk√∂telezetts√©ge Nagyat√°don k√∂zismert volt, utc√°t neveztek el r√≥la.



KRAUMANN ERIK (1907-1978)

FestŇĎmŇĪv√©sz, tan√°r, a S√°ros megyei Kisszebenben sz√ľletett. Iskol√°it Eperjesen √©s B√©csben v√©gezte. 1925-ben a Budapesti MŇĪegyetem √Čp√≠t√©szeti kar√°n kezdte el tanulm√°nyait. A harmadik √©vfolyam ut√°n megbetegedett. Felgy√≥gyul√°sa ut√°n sikeresen felv√©telizett a K√©pzŇĎmŇĪv√©szeti Akad√©mia festŇĎ szak√°n, ahol Benkhard √Āgost, majd Burghardt RezsŇĎ voltak mesterei. 1936-ban kiv√°l√≥ eredm√©nnyel v√©gzett. R√∂vid budapesti munk√°ss√°ga ut√°n 1939-ben L√©v√°ra, majd 1946-ban Nagyat√°dra ker√ľlt tan√°rnak. T√∂bb nyelven besz√©lt, kitŇĪnŇĎen zongor√°zott, heged√ľlt √©s fuvol√°zott. K√©peibŇĎl sug√°rzik a term√©szet ir√°nti szeretet, az ember ir√°nti al√°zat. Festm√©nyei a derŇĪt, harm√≥ni√°t √©s a j√≥s√°got t√ľkr√∂zik. Eml√©kki√°ll√≠t√°sa: 1986 Budapest - 1994 Nagyat√°d. "A Nagyat√°d V√°ros√©rt" kit√ľntetettje.



KUTOR FERENC (1888-1970)

√Čnek-zene tan√°r, karnagy, zeneszerzŇĎ. Csurg√≥n tett k√©pes√≠tŇĎ vizsg√°t 1909-ben, a Zeneakad√©mi√°n k√∂z√©piskolai zenetan√°ri oklevelet szerzett. Legismertebb tan√°rai Antalffy Zs√≠ros DezsŇĎ, Weiner Le√≥, Herzfeld Viktor, Sikl√≥s Albert voltak. 1920-21-ben Bodvic√°n tan√≠tott. 1927-tŇĎl 1940-ig, nyugd√≠jaz√°s√°ig a P√©csi Tan√≠t√≥k√©pzŇĎ Int√©zet zenetan√°ra. R√≥mai katolikus szertart√°si k√∂nyve 1929-ben jelent meg, k√©t preludiumos orgona k√∂tete 1930-31-ben. Egy√©b alkot√°sai: Requiem, 23 r√≥mai katolikus egyh√°zi √©nek, h√°rom mise √©s orat√≥rium Szent Margitr√≥l. 1934-ben P√©csett bemutat√°sra ker√ľlt a "Magyar foh√°sz Szent Erzs√©bethez" c. alkot√°sa. Zenekari √©s kamarazenei mŇĪvei: sz√°mos indul√≥, keringŇĎ, t√°ncdal. Sz√≠npadi √©nekes mesej√°t√©ka a "Kar√°csonyi √°lom 3 felvon√°sban" c√≠met viseli. 1936-ban bemutatt√°k az Aranypille c. operettj√©t. Kompon√°lt mŇĪdalokat, mintegy 200 magyar n√≥t√°t, a nagyat√°diak sz√°m√°ra a legkedvesebb a "L√°nyok, l√°nyok, simong√°ti l√°nyok" c√≠mŇĪ. Zeneelm√©leti Alapismeretek c√≠mmel k√©tk√∂tetes tank√∂nyvet √≠rt, szerkesztŇĎje volt a "Dalol a Nemzet" c√≠mŇĪ foly√≥iratnak. Tagja volt a zeneszerzŇĎk √©s sz√∂veg√≠r√≥k Sz√∂vets√©g√©nek, valamint az Orsz√°gos Dalsz√∂vets√©g karnagya, a Musica Sacra, a Szent Cec√≠lia Egyes√ľlet, a Magyar K√≥rus munkat√°rsa volt. Szerzem√©nyeinek k√©zirata az Orsz√°gos Sz√©chenyi K√∂nyvt√°r zenet√°r√°ban ker√ľlt elhelyez√©sre.



MUDIN IMRE (1887-1918)

Tan√°r, olimpikon, atl√©tik√°ban - s√ļlyl√∂k√©sben √©s gerelyhaj√≠t√°sban - sokszoros magyar bajnok. K√©tegyh√°z√°n sz√ľletett, Budapesten tanult. M√°r 18 √©vesen a sport √©lvonal√°hoz tartozott. Ausztri√°ban, N√©metorsz√°gban arany√©rmek sor√°t nyerte. Nagyat√°dra 1911-ben, a fŇĎiskola elv√©gz√©se ut√°n ker√ľlt, sz√°mtan-term√©szettan tan√°rk√©nt. Mellette kiv√°l√≥ sportszervezŇĎ √©s √ļjs√°g√≠r√≥ volt. 1912-ben a stockholmi olimpi√°n s√ļlyl√∂k√©sben 6. helyez√©st √©rt el, ŇĎ volt a magyar csapat legjobbja. T√≠zszer jav√≠totta meg a s√ļlyl√∂k√©s magyar rekordj√°t. Az elsŇĎ vil√°gh√°bor√ļban, 1918. okt√≥ber 23-√°n Montegrapp√°ban b√°tyj√°val egy√ľtt (aki ugyancsak atl√©ta volt) hŇĎsi hal√°lt haltak. Nagyat√°don 1945 elŇĎtt sportk√∂rt, napjainkban pedig sportl√©tes√≠tm√©nyt - Mudin Imre Sportcentrum - neveztek el r√≥la.



NAGYAT√ĀDI SZAB√ď ISTV√ĀN (1863-1924)

Politikus, miniszter. Egy d√©l-somogyi kisk√∂zs√©gben, ErdŇĎcsokony√°n sz√ľletett. Tan√≠t√≥j√°nak, Szal√≥ki D√°nielnek volt a legnagyobb szerepe abban, hogy tan√≠tv√°ny√°b√≥l politikus lett. Sz√ľlŇĎfaluj√°ban tŇĪzolt√≥parancsnok, k√∂zs√©gi p√©nzt√°ros √©s b√≠r√≥ volt. 1904-ben bev√°lasztott√°k Somogy megye T√∂rv√©nyhat√≥s√°gi Bizotts√°g√°ba. 1908 janu√°rj√°ban szervezt√©k meg a Kisgazd√°k Egyes√ľlet√©t, augusztusban a nagyat√°di ker√ľlet k√©pviselŇĎj√©v√© v√°lasztott√°k. Megkapta a parlamentben a Nagyat√°di megk√ľl√∂nb√∂ztetŇĎ nevet. 1918-19-ben az Orsz√°gos Kisgazdap√°rt eln√∂ke lett. Egyszem√©lyes kisgazda k√©pviselŇĎ volt, a gazdas√°gi reformok s√ľrgetŇĎje, sz√≥sz√≥l√≥ja. 1919 elej√©n t√°rca n√©lk√ľli, majd n√©pgazdas√°gi, 1919 augusztus√°t√≥l f√∂ldmŇĪvel√©s√ľgyi miniszter lett. √öj, demokratikusabb hangot vitt a miniszt√©riumba. 1920-ban Cegl√©den √©s Szolnokon nagyhat√°s√ļ besz√©det mondott a f√∂ldreform √©rdek√©ben. Nev√©hez fŇĪzŇĎdik az 1920. XXXVI. tc., amely a f√∂ldbirtok "helyesebb" megoszl√°s√°t tŇĪzte ki c√©lul. A korm√°nyon bel√ľl nem kapott t√°mogat√°st elgondol√°sa, 1924 ŇĎsz√©re minden hivatalos f√≥rum g√°tolta ennek v√©grehajt√°s√°ban. T√∂bb k√∂zs√©g d√≠szpolg√°r√°v√° v√°lasztotta √©s szobrot √°ll√≠tottak eml√©k√©re. √ČletmŇĪve √©s politikai p√°lyafut√°sa a magyar demokr√°cia elŇĎharcos√°v√° tette. Nagyat√°don utca viselte nev√©t.



DR. NOSZLOPY G√ĀSP√ĀR (1857-1924)

√úgyv√©d, a F√ľggetlen P√°rt eln√∂ke. Apja, Noszlopy Titusz, a szabads√°gharc m√°rt√≠rj√°nak, Noszlopy G√°sp√°rnak az √∂ccse volt. √Ėzvegy √©desanyjukkal (Noszlopy Tituszn√© Ikl√≥di Szab√≥ Ter√©z) k√∂lt√∂ztek At√°dra az √ļjv√°rfalvai csal√°di k√ļri√°b√≥l. Feles√©ge Salczmann Zs√≥fia helybeli polg√°rl√°ny volt. Dr. Noszlopy G√°sp√°r politikai t√©nyezŇĎ volt Nagyat√°don, a 48-as f√ľggetlens√©gi p√°rt eln√∂ke. Csal√°di s√≠reml√©k√ľk, egy fekete m√°rv√°nyoszlop, a nagyat√°di temetŇĎben tal√°lhat√≥.



SOMSSICH ESZTER, Saárdi Gróf (1886-1951)

F√∂ldbirtokos, a kivad√°ri Somssich gr√≥f f√∂ldbirtokos le√°nya. Csal√°dja 200 √©ve √©lt Nagyat√°don. Somssich Eszter birtoka Kispuszt√°n volt, a kast√©ly√°val egy√ľtt. H√≠res volt tejgazdas√°ga, ki√°ll√≠t√°sokon t√∂bb d√≠jat nyert. Szoci√°lis tev√©kenys√©ge k√∂zismert volt. Birtok√°n sok eszes gyereket tan√≠ttatott. Nagyat√°d j√≥tevŇĎjek√©nt ismert√©k: a Baross utc√°ban telket v√°s√°rolt, ahol keresztes nŇĎv√©reket telep√≠tett, √©s iskol√°t, z√°rd√°t √©p√≠ttetett (a mai B√°rdos Lajos √Āltal√°nos Iskola). D√≠szeln√∂ke volt a Kereszt√©ny NŇĎegyletnek. Az arisztokrat√°k elŇĪz√©sekor ŇĎt nem engedt√©k el volt munk√°sai, alkalmazottai. 5 √©vig tart√≥ s√ļlyos betegs√©g√©ben √°polt√°k, otthon√°ban halt meg, Nagyat√°don van eltemetve. V√°rosunk egyik utc√°ja az ŇĎ nev√©t viseli.



SOMSSICH J√ďZSEF, Sa√°rdi Gr√≥f (1864-1941)

Diplomata, k√ľl√ľgyminiszter, cs√°sz√°ri √©s kir√°lyi kamar√°s, a magyar orsz√°ggyŇĪl√©s felsŇĎh√°z√°nak √∂r√∂k√∂s jog√ļ tagja. A Ferenc J√≥zsef Rend k√∂z√©pkeresztese, a harmadoszt√°ly√ļ Vaskereszt Rend Vit√©ze, a M√°ltai Lovagrend t.b. lovagja, a p√°pai Szent Gergely Rend nagykeresztese. √Āllamtudom√°nyi doktor√°tus√°nak megszerz√©se ut√°n 1888-t√≥l a bel√ľgyminiszt√©riumban mŇĪk√∂d√∂tt, 1898-t√≥l a genovai fŇĎkonzul√°tuson, majd a berlini √©s a p√°rizsi nagyk√∂vets√©gen teljes√≠tett szolg√°latot az I. vil√°gh√°bor√ļ kit√∂r√©s√©ig, 1912-tŇĎl mint rendk√≠v√ľli k√∂vet √©s meghatalmazott miniszteri c√≠mmel √©s jelleggel felruh√°zott I. oszt√°ly√ļ k√∂vets√©gi tan√°csos. 1919. szeptember 11-tŇĎl 1920. m√°rcius 15-ig k√ľl√ľgyminiszter volt a Friedrich- √©s a Husz√°rkorm√°nyban. 1920. j√ļlius 3-t√≥l 1924. szeptember. 27-ig vatik√°ni k√∂vet. Feles√©ge gr√≥f SzŇĎgy√©ny-M√°rich Camilla, csillagkeresztes √©s palotah√∂lgy. S√≠rja a nagyat√°di k√∂ztemetŇĎben tal√°lhat√≥, amelyet a Nemzeti Kegyeleti Bizotts√°g a Nemzeti S√≠rkert r√©sz√©v√© nyilv√°n√≠tott.



TALLI√ĀN ANDOR (1864-1940)

V√°rmegyei fŇĎjegyzŇĎ, alisp√°n, somogyi eredetŇĪ ŇĎsr√©gi nemesi csal√°d sarja. A nemesi c√≠met a csal√°dnak m√©g 1610-ben II. M√°ty√°s kir√°ly adom√°nyozta. A csal√°dban hat szem√©ly volt alisp√°n. P√©csett v√©gezte a k√∂z√©piskol√°t √©s a jogot. 1887-ben Tabon volt szolgab√≠r√≥, 1894-ben Nagy-At√°don foglalta el a fŇĎszolgab√≠r√≥i hivatalt. A Polg√°ri Iskolai Egyes√ľlet akt√≠v tagja, √©rdeme, hogy a polg√°ri fi√ļiskola 1903-ban megny√≠lt. 1902-ben v√°rmegyei fŇĎjegyzŇĎv√© nevezt√©k ki. 1918-ban megkapta a Hadi √Črdemkeresztet. 1919-ben v√°lasztott√°k alisp√°nn√°, 10 √©vig l√°tta el a hivatalt. Sz√°mtalan megyei egyes√ľletnek √∂r√∂k√∂s tagja √©s eln√∂ke volt. 1913. janu√°r 2-√°n tartott d√≠szgyŇĪl√©s√©n a nagyk√∂zs√©g Nagyat√°d d√≠szpolg√°r√°v√° v√°lasztotta. A hagyom√°nytisztelet alapj√°n v√°rosunk k√©pviselŇĎ-test√ľlete 1993. febru√°r 23-i √ľl√©s√©n utc√°t nevezett el r√≥la.





K√∂zbeszerz√©si egy√ľttmŇĪk√∂dŇĎ partner√ľnk a Magyar K√∂zbeszerz√©si √©s Elektronikus Beszerz√©si Zrt.

Az oldalon tal√°lhat√≥ tartalom Nagyat√°d V√°ros Önkorm√°nyzat√°nak tulajdon√°t k√©pezik.
Az oldal megtekintéséhez 1024*768 felbontás ajánlott.
Levél a webmesternek:informatikus@nagyatad.hu
Oldalkészítés: 0.04 másodperc