Kezdőlap
 
 

GYENGÉNLÁTÓKNAK:



 Városunkról
 Történelmi visszatekintés
 A város címere
 A mai Nagyatád
 EU-s projektek
 Közlekedés
 Hasznos címek és telefonszámok
 Természeti adottságok
 Gazdasági élet
 Civil élet
 Elismerések
 Környezetvédelmi Program
 Nagyatád fenntartható fejlődésének helyi programja
 Nagyatádi Települési Értéktár Bizottság
 Hírek, aktualitások
 Programok,
   rendezvények
 Önkormányzat
 Esélyegyenlőség
 Egészségügy,
   szociális ellátás
 Oktatás, nevelés
 Kultúra
 Turizmus
 Egyházi élet
 Sport
 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás
 Nagyatádi Regionális Szennyvíztársulás
 Csatornaprogram
 Galéria
 Honlaptérkép
 Vendégkönyv
 Fórum
 



Nagyatád város címerében egy álló katonai pajzs kék mezejében zöld talajon fehérfalú vörös tetős templom áll, melynek bal felől álló vörös színű hagymakupolás tornyán arany kereszt látható. A torony előtt zöldlombú fa áll. A pajzs fölötti jobbra fordult aranyrácsozatú koronás nyílt sisak dísze a pajzsbeli templom. Takarók: jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.

A címer témája (templom és lombos fa) először a XIX. század közepén jelent meg pecséten.

A templom az akkori Nagyatád (a felirat szerint mezőváros) életében az oda telepített szerzetesrend meghatározó szerepére, a lombos fa a település határában elterülő nagykiterjedésű erdőkre utal.

A múlt század utolsó harmadában a mezővárosi rangot is elhagyó új pecséten egy jobbra forduló ló szimbólum jelent meg, amely azonban Somogyban több helyen is előfordult.

A XX. század elején az Országos Levéltár közreműködésével az ún. Törzskönyvi Bizottság az ősi címerszimbólumot, az eredeti templomos formát határozta meg a község címeréül. Nagyatádnak tehát nem kellett új címert alkotni. Az "álló katonai pajzs"-ban található témát és formát 1908-ban törzskönyvezték. Díszítését (sisak, címertakaró) Deák Varga József - a címertan országosan is elismert, Nagybajomban élő szakértője - a klasszikus heraldikai szabályoknak megfelelően végezte.

Az elsődleges díszítőelem a sisak, az összes többi ennek tartozéka. A jobbra néző (a heraldikai "jobb" a pajzsot maga elé tartó lovag szemszögéből értendő, tehát ellentétes a látottal) rostélysisak felett a fő címer téma ismétlésének a heraldikában gyakorlati oka van. A lezárt sisak tulajdonosát a pajzstól függetlenül a sisakdíszről lehetett felismerni. A sisakhoz erősített címertakaró eredetileg a lovag köpenyét jelképezte, amely minél foszlottabb volt, (foszlánynak is nevezik), annál dicsőségesebb volt csatából hazatérő tulajdonosára nézve.

A címer színezése a magyar heraldikai hagyományoknak megfelelő - a Habsburgok a magyarok részére adományozott címereiknél ezt a színezést használták -, "jobb" oldalon kék-arany, "bal" oldalon vörös-ezüst. A fekete-fehér megjelenítés is szabályokhoz kötött. A vörös függőleges, a kék vízszintes, a zöld átlós vonalkázású, az arany pontozással, a fehér és ezüst kitöltetlenül ábrázolható.

Nagyatád város címere csak megjelenítésében új. Értéke a benne lévő történelem, amely összeforrt a várossal. Mai életünk egyéb aktualitásait ne keressük benne. Címerünk nem cégtábla, hanem hiteles múltjával jelenünk szimbóluma.



Közbeszerzési együttműködő partnerünk a Magyar Közbeszerzési és Elektronikus Beszerzési Zrt.

Az oldalon található tartalom Nagyatád Város Önkormányzatának tulajdonát képezik.
Az oldal megtekintéséhez 1024*768 felbontás ajánlott.
Levél a webmesternek:informatikus@nagyatad.hu
Oldalkészítés: 0.27 másodperc